Íme az a 5 leggyakoribb kiváltó ok, amely a szervezeteket a kiemelt hozzáférések szigorítására és a PAM-architektúra felülvizsgálatára ösztönzi.

1. Elmosódó felelősségi körök

Sok szervezetnél a mai napig általános gyakorlat a megosztott adminisztrátori fiókok használata. Bár ez kényelmesnek tűnhet, a felelősségre vonhatóságot szinte lehetetlenné teszi.

Egy biztonsági incidens vagy egy belső audit során a legegyszerűbb kérdés megválaszolása is komoly akadályba ütközik: „Pontosan ki hajtotta végre ezt a módosítást?”. A tiszta egyéni elszámoltathatóság hiánya az első jele annak, hogy a jogosultságkezelés elavult.

2. Kontrolláljuk-e a külső szállítók hozzáféréseit?

Szoftverbeszállítók, külső karbantartók és tanácsadók napi szinten igényelnek emelt szintű hozzáférést a kritikus rendszerekhez. A fő gond nem a hozzáférés megadásával van, hanem a kontrollal: Garantálható-e, hogy csak a megfelelő időben és a megengedett célra használják a hozzáférést?

Az állandó hozzáférések és a hagyományos VPN-alagutak nem teszik lehetővé a tevékenységek valós idejű felügyeletét vagy a hozzáférés azonnali visszavonását a munka végeztével.

Igaz, a vállalatok célja a hatékony együttműködés a külső partnerekkel, viszont a biztonság és az üzletmenet-folytonosság veszélyeztetése nélkül.

3. A nyomon követhetőség már elvárás

A biztonsági csapatoktól ma már elvárják, hogy hajszálpontosan meg tudják mutatni, ki, mikor és milyen műveleteket hajtott végre a kritikus infrastruktúrában.

Részletes auditnaplók és munkamenet-rögzítés hiányában az incidensvizsgálatok elhúzódnak, a megfelelőségi jelentések elkészítése pedig értékes IT-erőforrásokat éget el. A nyomon követhetőség megteremtése így legalább annyira szól a működési hatékonyságról, mint a szabályozói előírásokról.

4. A szabályozási nyomás tágabb párbeszédet indít el

Az Európai Unió szigorodó direktívái – különösen a NIS2 és a DORA –, valamint az iparági kiberbiztonsági keretrendszerek kényszerítő erővel hatnak a kiemelt hozzáférések felülvizsgálatára.

Bár a beszélgetést gyakran a megfelelőségi kényszer indítja el, a folyamat gyorsan átalakul egy átfogóbb, a vállalat hosszú távú rezilienciáját és működési hatékonyságát növelő stratégiává. A tudatos szervezetek nem várják meg, amíg egy audit tárja fel a rendszereik gyenge pontjait.

5. Az IT/OT és a felhő miatti komplexitás-robbanás

A felhőalapú átállás, a hibrid munkavégzés és az IT/OT konvergencia drasztikusan megnövelte a kezelendő kiemelt fiókok számát. Ahogy az infrastruktúra növekszik, a láthatóság megőrzése és a jogosultságok naprakészen tartása manuális eszközökkel szinte lehetetlenné válik, ami súlyos kiberkockázatot és adminisztratív terhet jelent.

A WALLIX tapasztalatai szerint a sikeres PAM-projektek soha nem termékdemókkal kezdődnek, hanem az alábbi operatív kérdések tisztázásával:

• Képesek vagyunk egyértelműen azonosítani a kiemelt műveleteket végrehajtó személyeket?
• Hogyan kezeljük és korlátozzuk a külső szállítók hozzáféréseit?
• Biztosak vagyunk abban, hogy egy nem várt audit során igazolni tudjuk a megfelelőséget?
• Egységesen kezeljük a kiemelt fiókokat az IT és az OT környezetünkben?

A legjobb PAM-projektek mozgatórugója nem maga a szoftvervásárlás, hanem az operatív kockázatok csökkentése, a teljes körű láthatóság megteremtése és a kritikus rendszerek feletti kontroll visszaszerzése.

Forrás

What Really Triggers a Privileged Access Management Project?

Kapcsolódó tartalom

WALLIX képzések a RelNet eLearning programban