May 20, 2021 / Updated: 2021. May 31.

A szolgáltatói platformintegráció öt szintje

Acronis

Milyen kibervédelmi intézkedéseket tesznek a sikeres MSP-k a saját sikerük és a KKV-ügyfeleik biztonsága érdekében?

A menedzselt szolgáltatásokat nyújtó vállalatok (angol rövidítéssel: MSP-k) jelentős akadállyal néznek szembe, amikor nyereséges, fejlődő, alacsony ügyfél-lemorzsolódással járó üzletet próbálnak építeni.

Az idő múlásával ugyanis számos szolgáltató különböző gyártók összeegyeztethetetlen megoldásaiból foltozza össze a szolgáltatási portfólióját.

Az integráció hiánya komplexitást szül mind üzleti, mind operatív szempontból, továbbá magas költségekkel jár, és megnehezíti a szolgáltatások bővítését.

Az MSP-k fejlődésének és nyereségességének egyik legnyilvánvalóbb záloga a kiberbiztonsági szolgáltatások bevezetése.

A világot elárasztják az internetes fenyegetések, és minden vállalkozás (különösen a kis-közepes szektorban) küzd azért, hogy elkerülje a költséges leállásokat és az adatvesztést.

Éppen ezért csábító lehet, hogy egy MSP csak úgy hozzácsapjon néhány kiberbiztonsági terméket a meglévő szolgáltatáscsomagjához. Ennek következtében jelentős mértékben romlik az infrastruktúra homogenitása, valamint az üzleti nyereség és hatékonyság is.

Az Acronis – nemrégiben kiadott fehér könyvében (white paper) – a probléma megoldására öt kritikus jelentőségű integrációs és automatizációs intézkedés végrehajtását javasolja az MSP-k számára.

Az egésznek a célja persze a win-win szituáció megteremtése üzleti és technológiai értelemben: az, hogy a szolgáltatók képesek legyenek kielégíteni a KKV-k sürgető igényeit a kibervédelmi megoldásokra, miközben maguk is stabil növekedést tapasztalnak.

Statisztikai adatok

Az Acronis friss kutatásokból eredő statisztikai adatokkal támasztja alá azt, hogy a vállalatok (különösen a KKV-k) valóban küszködnek a kibervédelem és az alapvető IT-működés és szakemberhiány vonatkozásában.

A legfontosabb kutatási eredmények:

• A patch kibocsátása és telepítése között eltelt átlagidő: 102 nap.
• Az informatikai leállásokból eredő átlagos éves időveszteség: 545 óra
• Az IT leállást okozó incidens megoldására fordított átlagidő: 200 perc
• A sikeres kibertámadás okozta többletköltségek átlaga végpontonként: 470 dollár a nagyvállalatok és 763 dollár a KKV-k esetében.
• Kiberbiztonsági állásüresedések száma világszerte 2021-ben: 3,5 millió.

A fenti adatokból következik jó is, rossz is.

Egyrészt, nem nehéz belátni, hogy ezek a statisztikák az idő előrehaladtával tovább fognak romlani.

Ugyanakkor, éppen ez a helyzet teremt egyedülálló alkalmat arra az MSP-k számára, hogy átgondolt módon integráljanak kibervédelmi megoldásokat a kínálatukba, mind a saját, mind az ügyfeleik üzleti fejlődése érdekében.

Az integráció öt szintje

Az „átgondolt mód” alatt az Acronis a kiberbiztonsági platformintegráció öt szintjét érti, melynek végrehajtásával új ügyfelek szerezhetők, minimalizálható a lemorzsolódás, fejleszthető a vállalat és növelhető a nyereség.

Tekintsük át ezt az öt szintet:

1. Üzleti integráció: A kibervédelmi szolgáltatások bevezetésének nyilvánvaló előnyei vannak, de csak akkor, ha képesek szervesen integrálódni a meglévő szolgáltatási infrastruktúrával és üzleti rendszerekkel. Újabb gyártó bevonása a kínálatba minden esetben növeli a működési költségeket.

2. UI integráció: A felhasználói felület integrációs kihívása egyértelmű: több vezérlőfelület megléte az adatközpontok magasabb energiafogyasztását és ingatlanköltségeit vonja maga után, nem beszélve a képzési költségekről, a bonyolultabb működtetésről és arról, hogy az IT-szakemberek nehezen tudják nyomon követni a riasztásokat, ha azok nagy számban, különböző forrásokból érkeznek.

3. Menedzsment integráció: Az új szolgáltatások ritkán plug-and-play jellegűek. Folyamatosan üzemeltetni kell őket, felügyelni a teljesítményüket távolról vagy az ügyfélnél, elemezni kell a logokat a hibajegyek kezelése érdekében, és persze frissíteni, patchelni is kell őket.

Ugyanakkor, ha API szinten sikerül bővíteni a funkcionalitást, úgy, hogy az új funkció zavartalanul összehangolódjon a meglévő menedzsmentrendszerekkel, alacsonyabb lesz a működtetési költsége.

4. Termékintegráció: Éles ellentét rejlik abban, hogy több különálló termékre épülő szolgáltatáscsomagot kínálunk, vagy olyan platformra építünk, ahol az új szolgáltatás beüzemelése puszta szoftverbeállítás kérdése.

Vegyük példának az okostelefont, amely mindenre jó: kompakt, költséghatékony, egyszerűen megvédhető, kezelhető és vezérelhető, valamint könnyű új alkalmazásokat telepíteni rá. Az MSP-knek pont ilyen integrált, platform-alapú megközelítésre van szükségük a bevezetett termékek szintjén.

5. Technológiai integráció: Az ügyfél virtuális gépeinek, szervereinek, asztali számítógépeinek és mobileszközeinek távoli kezeléséhez ügynökprogramok (agent) futtatására van szükség ezeken az eszközökön.

Mindegyik más szolgáltatást kezel, és a számosságuk rengeteg problémát okoz: a végpontok teljesítményére gyakorolt kedvezőtlen hatás, az interoperabilitás és az ügynökprogramok közötti erőforráskonfliktusok lehetősége, az integrált riasztások és riportok hiánya, valamint az automatizációs technológiák kihasználásának csökkent képessége.

Összefoglalás

Az integráció elkerülhetetlen, és a szolgáltatók és ügyfelek számára egyaránt jelentős előnyökkel jár.

A kérdés csak az, hogy mely MSP-k reagálnak gyorsan, és melyek maradnak le.

Az előnyök egyértelműek: új ügyfelek megszerzése, a régiek megtartása, a szolgáltatás homogenitása, az ügyfelek működési kockázatainak csökkentése és a fejlett technológiákból adódó versenyelőny.