Fontos pillanatok a zsarolóprogramok történetében

A 2017-es WannaCry támadás hatalmas károkat okozott, több mint 150 országban legalább 200 000 számítógépet érintett. Ez a támadás a széles körben használt SMB protokoll sebezhetőségeit használta ki, ami lehetővé tette a gyors terjedést. A folyamatos ellenőrzés az egyetlen módja annak, hogy ezeket a sérülékenységeket felfedezzük, mielőtt a támadók kihasználnák azokat.

Ha szervezete csupán biztonsági mentésekre támaszkodik a zsarolóprogramok kockázatainak enyhítésére, alábecsüli a probléma komolyságát, és sebezhetővé is teszi vállalkozását. Ma már nem elég „készen állni”, hanem folyamatos automatizált zsarolóprogram-elleni tesztelésre és valós idejű stratégiákra van szükség.

A zsarolóprogram-támadás három szakasza

Egy zsarolóprogram-támadás nem történik meg azonnal; három különálló szakaszt követ:

1. Titkosítás előtti szakasz: A támadók előkészítik a terepet. Árnyékmásolatokat törölnek, mutexeket hoznak létre, hogy biztosítsák a zsarolóprogram akadálytalan futását, vagy megbízható folyamatokba fecskendezik a kártevőt, hogy rejtve maradjanak. Ezek az úgynevezett kompromittáltsági indikátorok (IoC) az első figyelmeztető jelek.

2. Titkosítás: Miután minden készen áll, a zsarolóprogram működésbe lép és titkosítja a fájlokat. Egyes támadások gyorsan lezajlanak, mások csendben, észrevétlenül működnek, míg a titkosítás be nem fejeződik.

3. Titkosítás utáni szakasz: A támadók megadják a követeléseiket, általában egy figyelmeztető üzenet formájában, vagy fájlokban elrejtve. Rendszerint kriptovalutában kérik a fizetést, és figyelik az áldozat reakcióját.

Kompromittáltsági indikátorok: Az első figyelmeztető jelek

A zsarolóprogramok elleni védekezés egyik legfontosabb lépése a kompromittáltsági indikátorok (IoC) felismerése, még mielőtt a támadás kibontakozna. Ha Ön árnyékmásolatok törlését vagy folyamatbefecskendezést észlel, akkor a titkosítás előtti szakaszban jár. Íme néhány figyelmeztető jel, amire érdemes odafigyelni:

Árnyékmásolat törlése: Ez az egyik első lépés, amelyet a támadók megtesznek, hogy később ne lehessen visszaállítani a fájlokat.

Mutex létrehozása: A mutexek biztosítják, hogy egy adott gépen csak egy zsarolóprogram-példány fusson, zökkenőmentessé téve a támadást.

Folyamatbefecskendezés: A zsarolóprogramok megbízható folyamatokba ágyazzák magukat, hogy rejtve maradjanak és kikerüljék a biztonsági eszközöket.

Szolgáltatások leállítása: A támadók leállíthatják a biztonsági szolgáltatásokat, például végpontvédelmi rendszereket vagy vírusirtókat, hogy a támadás zavartalanul haladhasson.

Az olyan IoC-k, mint az árnyékmásolatok törlése vagy a folyamatbefecskendezés, gyakran észrevétlenek maradnak. Fejlett észlelési eszközökkel felszerelt biztonsági műveleti központ (SOC) azonban képes felismerni ezeket a korai jeleket, lehetővé téve, hogy a szervezet azelőtt enyhítse a támadást, mielőtt az komoly károkat okozna. A folyamatos zsarolóprogram-ellenőrzéssel ezek a jelek valós időben azonosíthatók.

Miért nem elegendő az éves tesztelés?

Az igazság az, hogy évente egyszer ellenőrizni a védelmi szintet már nem elegendő. A zsarolóprogramok folyamatosan fejlődnek, és mire Ön elvégzi a következő tesztet, a fenyegetés már olyan formát ölthet, amelyre a rendszere nincs felkészülve.

Ezért van szükség valós idejű zsarolóprogram-tesztelési stratégiákra. Az automatizált tesztek segítségével folyamatosan ellenőrizheti, hogy informatikai környezete ellenáll-e a támadásoknak.

Bár sokan úgy vélik, hogy a folyamatos ellenőrzések költségesek vagy időigényesek, az automatizált tesztelési platformok elterjedése lehetővé teszi ezek zökkenőmentes integrációját a biztonsági munkafolyamatokba. Ez nemcsak csökkenti az IT-csapatokra nehezedő terheket, hanem biztosítja, hogy a védelem naprakész legyen a legújabb fenyegetésekkel szemben.