A ManageEngine The Psychology of Being Breached (A kibertámadások pszichológiája) című jelentése azt vizsgálta, milyen emberi és szervezeti tényezők befolyásolják a kiberbiztonsági döntéseket egy-egy komolyabb incidens után. Az eredmények egy kritikus ellentmondásra világítanak rá. A vállalatok tisztában vannak a kockázatokkal, és magabiztosak a védelmüket illetően, de amint az incidens okozta közvetlen nyomás enyhül, a biztonság drasztikusan veszít a prioritásából.

A riadókészültség rövid szavatossági ideje

A felmérésből kiderült, hogy a magabiztosság önmagában nem garantálja a tartós fókuszt. Bár a válaszadók 91%-a bízik saját szervezete kiberbiztonsági felkészültségében, mindössze 8% nyilatkozott úgy, hogy a kiberbiztonság tartós, állandó prioritássá vált egy incidenst követően.

További beszédes adatok a jelentésből:

• Gyorsan múló figyelem: A válaszadók 80%-a szerint a kiberbiztonságra irányuló fokozott figyelem mindössze 1-6 hónapig tart a behatolás után.
• Az üzlet mindent felülír: 59% elismerte, hogy az üzleti prioritások miatt a biztonsági kezdeményezéseket rendszeresen elhalasztják vagy hátrasorolják.
• Tűzoltás a stratégiaváltás helyett: Bár azonnali technikai javításokat szinte mindenki végez, a szervezetek 44%-a semmilyen strukturális vagy stratégiai változtatást nem hajtott végre a legutóbbi incidenst követően.

Szembetűnő a jelentésből, hogy noha a szervezetek pontosan tudják, mennyire fontos a kiberbiztonság, a valódi kihívást az jelenti, hogy prioritásként is kezeljék azt, miután a vészhelyzet elhárult. Ehhez egyértelművé kell tenni a felelősségi köröket: kinek mi a feladata, mikorra kell elkészülnie, és garantálni kell, hogy ezek a kötelezettségek nem tűnnek el, amint egy új üzleti cél kerül a fókuszba.

Emberi tényező: a félelem és a felelősség

A szervezeti kultúra alapvetően meghatározza az incidenskezelés sikerét. A kutatás szerint az alkalmazottak 84%-a ugyan azonnal jelenti, ha kiberbiztonsági hibát vétett, de 83%-uk elismeri, hogy a következményektől való félelem erősen befolyásolja az incidensek kezelésének módját. Ráadásul a válaszadók negyede szerint a tisztázatlan tulajdonosi/felelősségi körök gyakran késleltetik a fenyegetések elszigetelését és a helyreállítást.

Milyen gyakran szorítják háttérbe az üzleti prioritások a biztonságot? mindig/gyakran/néha/ritkán/soha

Vakbizalom a mesterséges intelligenciában

Az MI rohamléptekkel hódítja meg a kiberbiztonságot, de a szervezetek még mindig küzdenek a technológia megfelelő felügyeletével. A kutatás rámutatott egy aggasztó trendre: a kiberbiztonságban MI-t használó szervezetek 67%-a mindig vagy gyakran minden további ellenőrzés nélkül végrehajtja az MI által generált javaslatokat.

A válaszadók több mint fele (55%) szerint az MI-alapú eszközök miatt a szervezetük hajlamosabb nagyobb kiberkockázatot vállalni, holott 24%-uk saját bőrén tapasztalta, hogy az MI bevezetése új, a biztonsági stratégia jelentős módosítását igénylő kockázatokat hozott magával.

A kiberbiztonsági kihívás az, hogy a szervezetek ne kényelmesedjenek bele a kockázatba egy incidens után, hanem folyamatosan értékeljék újra azt, ahelyett, hogy hagynák elhalványulni a figyelmet.

A RelNet Kft. portfóliójában megtalálható ManageEngine megoldások – mint például az átfogó SIEM képességeket nyújtó Log360, vagy az infrastruktúra mélyreható monitorozását biztosító OpManager Nexus – segítenek abban, hogy a hálózatbiztonság, a jogosultságkezelés és a megfelelőség a mindennapi üzleti folyamatok szerves, automatizált részévé váljon. Keresse szakértőinket, és építsünk együtt egy olyan védelmi stratégiát, amely hónapokkal az incidensek után is stabil marad!

Források

The psychology of being breached

Kapcsolódó tartalom

ManageEngine képzések a RelNet eLearning programban