Ennek fő oka a legtöbb vállalkozás digitális lábnyomának folyamatos bővülése.
Mivel az informatikai környezetek egyre összetettebbé válnak, a szervezeteknek folyamatosan azonosítaniuk kell az újfajta biztonsági kockázatokat, és kezelniük kell azokat. A hibrid munkavégzés, valamint a felhőalapú és on-premise alkalmazások folyamatosan új támadási felületeket hoznak magukkal. A jelentéktelennek tűnő változások is gyengíthetik egy szervezet biztonságát és adatvédelmi erőfeszítéseit.
Már egyetlen sérülékenység is elég a támadáshoz. Ha egy támadónak sikerül kihasználnia akár egyetlen vakfoltot, az bonyolult és költséges incidenshez vezethet.
A biztonsági szakemberek többek között a külső támadási felületet kezelő (EASM) eszközökkel racionalizálják erőfeszítéseiket. Ezek segítenek a teljes külső támadási felület vizualizálásában annak érdekében, hogy a szervezetek teljesebb képet kapjanak a környezetükről. Ezért lett az EASM a 2022-es év egyik vezető kiberbiztonsági trendje.
Mi az EASM?
Az EASM segítségével felderíthetők és dokumentálhatók azok a külső eszközök, amelyek potenciális behatolási pontként szolgálhatnak a szervezet hálózatába. A szervezetek így nagyobb rálátást nyerhetnek azokra a nyilvános alkalmazásokra, felhőszolgáltatásokra és rendszerekre, amelyek egy támadó számára is láthatóak lehetnek. Innen kiindulva a biztonsági csapatok csökkenthetik a hibás konfigurációkat, javíthatják a rendszereik beállítását és csökkenthetik a felesleges kitettséget.
A sérülékenységvizsgálatokkal és fenyegetettségi információkkal párosítva az EASM segíthet a biztonsági csapatoknak rangsorolni a legkritikusabb intézkedéseket. Ennek érdekében az EASM szerepet játszhat a következőkben is:
• Felhőbiztonság és irányítás
• Adatszivárgás észlelése
• Harmadik fél által végzett biztonsági monitoring
• A leányvállalatok biztonságának felügyelete
• Kiberbiztosítási átvilágítás
Konszolidált megközelítés a biztonsági validáció érdekében
Ahelyett, hogy külön-külön kezelnék az EASM-et, a penetrációs tesztelést, a betörés- és támadásszimulációt és más kiegészítő technikákat, a leghatékonyabb szervezetek az automatizált biztonsági validáció (ASV) segítségével konszolidálják erőfeszítéseiket. Ez biztosítja a szervezet összes biztonsági rétegének folyamatos tesztelését és értékelését, miközben egy valós támadás potenciális hatását emulálja különböző eszközök segítségével. Az ASV megközelítés az egyes biztonsági rések kihasználhatóságának felfedezésével kontextusba helyezi ezeket a megállapításokat. Minél több információt gyűjt ugyanis egy támadó, annál nagyobb a kitettség egy behatolás esetén.
A sebezhetőségek azonosításával a szervezetek lépéselőnybe kerülnek, és erőfeszítéseiket azokra a hiányosságokra összpontosíthatják, amelyek a legfontosabbak az üzletmenet szempontjából. Személyre szabott cselekvési terveket is készíthetnek, amelyek támogatják a valós kitettségi állapotukat.
A Pentera penetrációs teszt megoldásával valósítható meg az automatizált biztonsági validáció (ASV) egy szervezeten belül.
A RelNet által Magyarországon képviselt Pentera megoldásaival kapcsolatos kérdéseivel keresse bizalommal a RelNet munkatársait, akik személyes konzultáció keretében tájékoztatják a lehetőségekről az igényfelmérés, a tervezés, a tesztelés, az implementálás vagy az oktatás kapcsán.
Forrás
Why Gartner is Calling External Attack Surface Management (EASM) a Critical Functionality
Kapcsolódó tartalom
Pentera képzések a RelNet eLearning programban
